Kornreich Gábor okleveles hidrogeológus mérnöknek a tenyerében van Esztergom és térségének hidrológiai térképe. A fiatal szakember számára a vizek és annak védelme igazi szívügye. A koronavírus hatásai egyre inkább megváltoztatatják az emberek véleményét a természet értékeiről és az életükben betöltött szerepéről. A vírusos időszak rámutatott arra, hogy a természeti értékek védelme és megőrzése kiemelten fontos közös ügy. A természetes víz ezek közül egyértelműen kiemelkedik, hiszen víz nélkül az élet elképzelhetetlen a Földön. A természetes vizekkel és kutakkal kapcsolatos ügyekről beszélgettünk a térség egyik elismert szakemberével.
A hidrogeológus szakma sokak számára nem ismert. Kérlek mutasd be röviden, hogy mivel foglalkoznak azok, akik ezt a hivatást választják?
A hidrogeológus mérnök mesterszakon végzett szakemberek egyrészt a felszíni és felszínalatti vizek földtani és környezetvédelmi kérdéseivel, valamint vízvédelmi, vízminőség-védelmi, vízbázis-védelmi, vízkárelhárítási és vízgazdálkodási feladatokkal, a geotermikus energiahasznosítás vízföldtani jellegű vonatkozásaival, másrészt a különböző mérnöki létesítmények (épületek, alagutak, út, vasút, metró, külfejtések, víztározók, stb.) építésének vízföldtani, mérnökgeológiai, geotechnikai problémáival foglalkoznak mind a kutatás és tervezés, mind a kivitelezés során.
Mint egyéni vállalkozó a napi gyakorlatomban létesítési-, üzemeltetési-, fennmaradási- és megszüntetési eljárásokhoz készítek terveket és nyújtom be az illetékes önkormányzatok, valamint a hatóságok felé. A kútkamerám segítségével a meglévő kutak állapotát fel tudom mérni és javaslatot tudok tenni a kút megfelelő üzemeltetéséhez és esetleges tisztításához.
Miért választottad ezt a hivatást, honnan jött az érdeklődés?
Már általános iskola felső tagozatában a földrajz volt az a tantárgy, amit nagyon szívesen tanultam, a hozzá kapcsolódó szakirodalmakat olvastam és országos versenyeken mérettettem meg a tudásomat. Ez nem volt másként a középiskolában sem. Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen az országos zsűri az Esztergom vízellátásával kapcsolatos dolgozatomat a legjobbak közé sorolta. A Dorogi Szénbányák Állalmi Vállalatnál dolgozó nagypapám rengeteget mesélt a bányabeli élményeiről, ami még jobban felkeltette az érdeklődésemet a szakma iránt.
Magyar Mérnöki Kamarában is tag vagy, milyen jogosultságokkal, engedélyekkel rendelkezel?
2019 óta vagyok a Magyar Mérnöki Kamara tagja, ahol geotechnikai és vízkészlet gazdálkodási építmények tervezői jogosultságokkal rendelkezem. Évről-évre mind geotechnikai mind vízi tervezői konferenciákon és továbbképzéseken veszek részt, hogy tudásomat gyarapítsam, naprakész legyek az új jogszabályokkal, valamint az új technológiákkal hasznos információkat szerezzek.
Milyen projektekben vehetsz részt a munkád során? Melyik projektedre, munkádra vagy a legbüszkébb?
A tatabányai székhelyű Geoszféra Kft-nél főállású mérnökként rengeteg új és érdekes projektben vehetek részt. Nem tudnék egyet sem kiemelni közülük, mert nagyon változatos a munkaköröm és minden nap újabb és újabb megoldásra váró feladatot kell teljesíteni. Jelenleg Tata város területén a karsztvízszint emelkedés okozta feladatok ellátását megalapozó vizsgálatokhoz készítünk talaj-és rétegvíz monitoring rendszert. Tata különböző városrészeiben 8 db talajvíz- és 2 db rétegvíz kút létesítése zajlik. Az én feladatom a tervek elkészítése, a kutak kivitelezésének felügyelete, valamint a teljes záró dokumentáció összeállítása. A kutak mellett a cég fő profilja a geotechnikai fúrások és a talajvizsgálati jelentések elkészítése. Mindig öröm számomra, ha egy olyan családi ház, társasház, csarnok vagy gyár előtt autózom el, amit én szakvéleményezhettem.
Egyéni vállalkozóként magánszemélyes és céges megrendeléseket is egyaránt teljesítek. A legkülönbözőbb problémákkal keresnek fel az ügyfeleim, a kúttervezéstől, az engedélyeztetésen át egészen a kútrehabilitációs javaslatokig.
Milyen kutatásokat végeztél a korábbiakban a térségi vizekkel kapcsolatban?
2014-ben a Debreceni Egyetemen Földtudományi szakon, geológia szakirányon írt szakdolgozatomban a Dorogi-szénmedencében a szénbányászat hatására bekövetkezett karsztvízszint változás okainak és hatásainak vizsgálatával foglalkoztam. Röviden, konklúzióként megállapítottam, hogy a mesterséges úton beavatkozott, rendkívül érzékeny karsztvízrendszerbe nagymértékű vízszintcsökkenés jött létre a bányászat hatására. A karsztvízrendszerbe való durva antropogén beavatkozás következtében az összefüggő járatrendszerek miatt nagy távolságban is érzékelhető volt a hatása. Továbbá a járatrendszerek kapcsolata miatt hosszú időn keresztül nem volt érzékelhető a vízszint növekedése, mert míg Dorogon 1978-tól csak kis mennyiségű vizet emeltek ki, addig Tatabánya és környékén ennek többszörösét. A kutatásaim szerint a bányászatból származó vízkitermelés megszűnésével a karsztvízrendszer szintjében növekedés tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi vízfelhasználás mellett a vízkészlet mennyisége és minősége hosszú ideig megőrizhető.
A COVID-19 járvány mennyire befolyásolja a munkádat és mindennapjaidat?
A járványügyi előírásoknak megfelelően végeztem a munkámat. Az építőiparban visszaesés nem volt tapasztalható, ezáltal a munka mennyisége sem csökkent. A pandémia során az egyéni megkereséseim száma nőt, mivel sokan otthon kényszerültek maradni, így a vízfelhasználásuk is növekedett, amit még a nyári forróság is csak tetézett, sajnos ezt az időszakot a helytelenül üzemeltetett kutak sínylették meg. Ebben az időszakban az általam megvizsgáltak kutak sok esetben feliszapolódtak, a szivattyúk homokkal és iszappal eltömődtek, ezáltal a kutakból kitermelhető víz mennyisége lecsökkent. Erre megoldást nyújtott több alkalommal a kúttisztítás, ezután a kút vízhozamának pontos felmérése, valamint a szivattyú vízkitermelésének mennyiségi beállítása.. Örömmel konstatáltam, hogy sokan megkerestek a kútfennmaradási dokumentáció elkészítése miatt, így legálissá tudták tenni kútjaikat.
A hidrogeológus, a vizekkel kapcsolatos ügyekre specializálódott szakember, munkájuk nagyon sokrétű. Tanulmányaid és munkatapasztalataid alapján mi a véleményed
Esztergom és tágabb környezetének természetföldrajzi, hidrológiai adottságairól?
Esztergom és környékének természetföldrajzi és hidrogeológiai adottságai magyarországi viszonylatban is kiemelkedőnek mondható. Bő vízű folyókkal és patakokkal tarkított csodálatos domborzatú táj, ahol még jó minőségű, nem szennyezett rétegvizet találni. Sajnos ez már nem mondható el a felszíni vizeinkről, ahol számos esetben tapasztaltunk már különböző szennyezéseket. A térség vízföldrajzát nagyban meghatározza a Duna, aminek a vízszintje kihatással van a Duna teraszkavicsára telepített lakossági, valamint a lakosság vízellátását biztosító parti szűrésű csapos kutak vízkitermelésére. Fontos feladat, hogy nem csak a felszín alatti vizeinkre vigyázzunk, hanem a felszíni vizeinket is óvjuk meg a szennyeződésektől, mert ezek befolyásolják a kutjaink vízminőségét is.
A térségünkben az elmúlt esztendőben tapasztaltuk, hogy a villámárvizek hatalmas károkat tudnak okozni. Minek köszönhető, hogy például Bajótot négyszer is elöntötte az ár?
A globális éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárás okozta felhőszakadások. Jelen esetben a Gerecse hegység nagy vízgyűjtőjéből hirtelen leérkező nagy mennyiségű csapadékot a Bajóti-patak nem tudta elvezetni, így áradás alakult ki. A probléma megoldásaként szolgálhat az, ha a patak medrét rendszeresen karbantartják, adott esetben akár medermélyítést is eszközölnek, így az egy időben levezetett víz mennyisége nagyobb lehet, evvel akadályozva meg a víz mederből való kilépését.
Hidrológiai szempontból mi mondható el a Kenyérmezői-patakról és az Únyi-patakról? Mit érdemes tudni róluk, mennyire jellemző a szennyezésük?
Az Únyi-patak a Gerecséből ered, a forrástól kezdve előbb DNY-i, majd É-i irányba halad és Tátnál torkollik a Dunába. A patakra jellemző az ingadozó vízjárás. A Gerecsében hirtelen lezúduló nagy csapadékmennyiséget már több esetben nem tudta a patak elvezetni, így például többször elöntötte Ebszőnybányát is.
A Kenyérmezei-patak a Dorogi-medence fő vízfolyása, a Budai-hegységből ered, gyakorlatilag Piliscsabától a 10-es számú főút mentén folyik egészen Esztergomig, ahol a Körtvélyesi-szigettel szemben folyik a Kis-Dunába. A patak lejtése csekély, a vízfolyás sebessége és vízhozama a csapadék függvényében változó, viszont a Budai-hegységből szállított hordalék mennyisége jelentős, ezáltal a hordalék leülepedése számottevő.
2007 óta rendelkezésünkre áll vízminőség monitoring rendszer a Kenyérmezei-illetve az Únyi-patakról. Az Únyi-patak vize a tápanyagháztartás mutatók tekintetében erősen szennyezett minősítést kapott. A Kenyérmezei-patak változó szennyezőanyagterhelést mutat. Szerencsére a monitoring rendszer által szolgáltatott adatok alapján a szervesanyag koncentráció csökkenő tendenciát mutat, de a szervetlen anyagok mennyisége még mindig magasnak mondható.
A kutak fennmaradási engedélye, bejelentése az utóbbi időszakban fontos nemcsak helyi, hanem országos téma is. Mit érdemes tudni a jogi hátteréről és kiket érint ez az ügykör?
2020-ban a Magyar Közlöny 285. számában megjelent vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) legfrissebb módosítása alapján:
„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.”
Azaz ha a létesítő és egyben üzemeltető 2018. december 21. napját megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, akkor annak további üzemeltetése érdekében szankció alkalmazása nélkül juthat vízjogi fennmaradási engedélyhez. Másrészt, ha létesítő esetlegesen nem ismert, de az üzemeltető jelenleg a 2018. december 21-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt üzemelteti, akkor annak további üzemeltetéséhez szankció alkalmazása nélkül kaphat vízjogi fennmaradási engedélyt.
Tekintettel arra, hogy Vgtv. 29. § (7) bekezdése nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító vízilétesítmények között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező települési önkormányzatok jegyzői és a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, azaz a fővárosi és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.
A települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik és a jegyző fennmaradási engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
- a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
- épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
- nem gazdasági célú vízigény;
A fenti eseteket kivéve minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok fennmaradási engedélye szükséges engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményekre vonatkozóan.
Mi a teendője az ügykörben érintett személynek, aki el szeretné indítani fennmaradási eljárását a kútjára?
Először is fel kell keresnie a megfelelő jogosultsággal rendelkező szakembert, majd a segítségével a kútvizsgálat, valamint a megfelelő dokumentáció összeállítása után az elkészült beadványt továbbítani kell az illetékes önkormányzat vagy hatóság felé.
A bejelentést végző személy esetében is külön kell választani a jegyzői, valamint vízügyi hatáskörrel rendelkező kutakat:
1. A jegyzői hatáskörrel rendelkező kutak esetében érvényes vízkútfúró vagy a Magyar Mérnöki Kamara vízi tervezői jogosultsággal rendelkező személye végezheti a kút fennmaradási eljáráshoz szükséges kútvizsgálatot és a dokumentáció összeállítását.
2. A vízügyi hatáskörrel rendelkező kutak esetében kizárólag a Magyar Mérnöki Kamara vízi tervezői jogosultsággal rendelkező személye készítheti el a fennmaradási engedélyhez szükséges tervcsomagot.
Mi a teendője az ügykörben érintett személynek, aki meg kívánja szüntetni a korábban létesített kútját?
Ebben az esetben is szét kell választani jegyzői, valamint vízügyi hatáskörrel rendelkező kutakra vonatkozó megszüntetési eljárást. A jegyzői hatáskörrel rendelkező kutak esetében az illetékes önkormányzathoz kell beadni egy kútmegszüntetési kérelmet, amit csak az arra jogosult szakember készíthet el. A hatósági kutak esetében egy kúttömedékelési tervet/dokumentációt kell összeállítani a tervezőnek, majd a kivitelezés után egy záródokumentációt is csatolni szükséges.
Milyen hobbikkal rendelkezel, milyen tevékenységekkel szeretsz kikapcsolódni?
Hobbijaim közé tartozik a fotózás, legfőbb témáim a sport, rendezvények, valamint a tájképek. Elég hosszú ideig voltam kézilabda és futball játékvezető is, csak sérülés és időhiány miatt evvel a hobbimmal felhagytam.. Mostanában a legfőbb elfoglaltságom az asztalitenisz, amit hetente több alkalommal is űzök.
Van-e kedvenc kirándulóhelyed Esztergomban és térségében?
Párommal a kedvenc kirándulóhelyünk Dobogókő és környéke. A csend és a pazar táj látványa, mindig lenyűgöz minket. Szeretünk felsétálni a Szent Tamás hegyre és üldögélni a kápolna előtti padokon, ahonnan elénk tárul a festői Esztergom.
Melyek a fő prioritások az életedben a következő időszakra? Milyen fő célokat jelöltél meg magad előtt?
A fő prioritásom a szakmai fejlődésem mellett a feleségemmel a családalapítás. Célom a közeljövőben, hogy a vízgazdálkodási építmények építési-szerelési munkáinak felelős műszaki vezető engedélyét is megszerezzem. Szeretnék továbbra is mindent megtenni a természetes tiszta ivóvíz megóvásáért és az illegális szennyező kutak felszámolásáért.